Eunos 100

1989-1994

Kedvenc bukólámpás kompaktunkat nem csupán Mazda Familia Astina néven ismerik Japánban, hiszen egy másik, azóta már megszűnt autómárka kínálatában is megvásárolható volt a hazai közönség számára. Ugyanis a kilencvenes években a Mazda úgy határozott, hogy a többi japán gyártóhoz hasonlóan ő is alapít egy prémium modellekkel foglalkozó új márkát – akárcsak a Toyota esetében a Lexus, vagy a Hondánál az Acura –, ez lett a Eunos (igaz, két riválisával ellentétben a Mazda csak odahaza próbálkozott ezzel, valamint egy rövid ideig Hongkongban és Ausztráliában).

Az új márka legkisebb modellje lett a Familia Astina némiképp módosított változata, az 1989 októberében bemutatott Eunos 100. A Mazda modelljéhez képest a következő változtatásokat hajtották rajta végre:

  • A karosszéria oldalán végigfutó díszléceket színre fújták (bár a Familia Astinánál is elérhető volt ez a későbbiekben, feltehetőleg felár ellenében)
  • a színre fújt díszlécekhez színben igazodó első helyzetjelző/index lámpabúra
  • sötétített hátsó lámpák
  • egyedi hátsó szárny, beépített féklámpával (már az alapfelszereltségű modellek esetében is)
  • Csak a Eunos 100 volt kapható sárga színben
  • Másfajta dísztárcsák
  • Kizárólag a 110 lóerős 1.5-ös DOHC és a 135 lóerős 1.8-as DOHC motorokkal árulták, utóbbi a hazai piacon kezdetben csak a Eunos 100-hoz volt elérhető, a Familia Astinához nem
  • Másfajta, négyküllős kormányt kapott (Európában az MX-3-ast forgalmazták ezzel a kormánnyal)
  • Kétféle felszereltségi szinttel volt kapható: ezek voltak a Type-A és a Type-B. Mindkettő az Astinától (és a 323 F-től) teljesen eltérő kárpitozást kapott, a Type-A egy nem túl szép, világos szövetet, míg a Type-B-hez bőrülések jártak. Később kiegészült a választék a Type-X-el, aminek kárpitozása megegyezett a frissítés utáni GT 323 F-ekével.